Magyar szódaszifon tudnivalók

1956-ban a harckocsi lőszer hüvelyek gyártásához használt préseken elkezdődik a szódás autoszifonok gyártása sima és homokfúvott kivitelben, több színre eloxálva. A prés- és húzógépekről lekerülő alumínium szifontestek felületét filckorongra ragasztott csiszolóporral csiszolták , majd pedig rongykoronggal tükörsimára polírozták, vagy homokfúvással mattították.

Ezután következett az eloxálás, vagyis a vegyi eljárással való festés. A menetes nyakrészt az eloxálás előtt hegesztéssel erősítették a törzshöz, ezért a hegesztés következtében keletkezett varratot egy alumínium-gyűrűvel kellett takarni. Ezen a nyakgalléron „AUTOSYPHON” és „MADE IN HUNGARY” feliratok szerepelnek. A tartály alján ugyancsak volt egy széles gyűrű, amely azt a célt szolgálta, hogy a domború aljú szifon ne dőljön el. A talp és a nyak külön készült fémnyomással, ragasztással rakták össze a készülékeket. A korai darabok eloxálásánál is probléma volt, mert a polírozáskor mindig előjöttek az alapanyag hibái. Ekkor évente 30.000 db készült a gyárban. A teljesen fém szifonfejeket a MOFÉM – a Mosonmagyaróvári Fémfeldolgozó Vállalat gyártotta.

1959-ben az autószifon gyártásánál új technológiai eljárást vezettek be. Módosították a felület kikészítését és az aluminium nívócsövet műanyagra cserélték.

1964-ben, az akkor már Hűtőgépgyár nevet viselő cég III. üzemében sorozatban gyártják az újfajta szifontestet. Az új technológiával a hidegfolyatással egy lépésben készült gyártmányról már hiányzott mindkét alumínium gyűrű. A 8-10 cm vastag aluminium pogácsából készülő, süveg alakú darabok már megálltak a saját lábukon – sima vonalú egyenes fenékrésszel gyártották őket. A 0-széria februári befejezése után az éves gyártási terv 110.000 db volt. A második negyedévben az autószifon gyártása hosszú ideig szünetelt, mert a nyomófej és a szifontest menete nem passzolt egymáshoz. Az üzemvezető, Fehér István nyilatkozta a korabeli Néplapnak, hogy a Mosonmagyaróváron készülő nyomófejek csavarmenete pontatlan volt. Ebben az évben kezdik meg az újabb, modern vonalú, műanyag nyomófejes szifon 0-széria gyártását is. Az autoszifonok egy részét úgynevezett „angol fejjel” állítják elő, vagyis a patront becsavarás után ki lehet venni, helyét el lehet egy kupakkal zárni.

Az autoszifon fejhez a gyár az osztrák Heimo cégtől vásárolt licencet, amit később továbbfejlesztenek. Később a Heimo már nem is gyárt szifont, inkább a LEHEL-től vásárolja.

1965-ben Molnár Gábor és Forgács Imre újítása alapján a sérülékeny eloxálás helyett kék, sárga, piros, rózsaszín, világoskék színű műanyaggal, poliamiddal vonják be a szifont. Az első darabot maga a főmérnök próbálta ki úgy, hogy kidobta a szifont az első emeleti szobájából. A fémpalást behorpadt az ütődéstől, de a bevonat sértetlen maradt. Ekkor már ötven féle változatot gyártanak.

1969 karácsonyára megjelenik az üzletekben a Hűtőgépgyár új gyártmánya, a túlnyomás elve alapján működő kétliteres Héron autószifon. A tetszetős, gömbalakú készülék palackját varratmentesen, hegesztés nélkül, egy darabból alakították ki.

1970-ben 600.000 a gyártott auto és habszifonok darabszáma, 1971-ben a szifonok 1 és 2 liter űrtartalmúak (a 2 literes gömbalakú), „törhetetlen nylonfejjel”, öt különböző színben készülnek. Az 1 literes autoszifon ára: 156 Ft, a 2 literesé 255 Ft. Ebben az évben három új típusú szifon is készül Jászberényben: a Nóra, a Dóra és a Sandra. Kettő közülük egyliteres, egy pedig kétliteres. Újdonságuk a formatervezés, az esztétikum, a szín.

1972-re a Hűtőgépgyár a világ legnagyobb szifongyártó cége lett évi 900 ezer db-os termelésével. A különféle űrtartalmú és formájú szifonokat egész Európába exportálják, s a legújabb piacuk Ausztrália.

1976-ban maga a francia Auto-Syphon cég is (ennek márkanevéből lett eredetileg a termék neve) a Hűtőgépgyártól vásárolta a szifonjainak jó részét. Ebben az évben került piacra az úgynevezett „patronball”- a sörcsapolásra is alkalmas hordószifon, egy ötliteres alumínium szifon, tetszetős, hordó utánzatú burkolatba állítva. A testet a budapesti Alumíniumárugyár, a fejet a LEHEL, a burkolatot a Miskolci Műanyagfeldolgozó Vállalat készítette – a LEHELEX exportálta. 1971-ben 4.000 darabot adtak el belőle Svédországba, tízezres darabszámban az NSZK-ban és Csehszlovákiában.

1974-ben az NDK lemond a szifonkészülékek és patronok gyártásáról, töltéséről. Ennek fejében a jászberényi Hűtőgépgyár vállalja, hogy megállapított ütem szerint az NDK szifonkészülék és habszifon készülék igényét hosszú távon kielégíti. Répcelak – szintén hosszú távon – garantálja a szifonpatron ellátást és 1976 után habszifon patront is szállít, az igények szerint. Ez lesz a gyár egyik legfontosabb piaca.

1978-ban még mindig a Hűtőgépgyár a világ legnagyobb szifongyártó üzeme – a világpiac 40 százalékát mondhatja magáénak. Tizenegyféle formájú szóda- és habszifont gyártanak, számtalan színben és mintával, évi milliós tételben. Termékeiket 17 országba exportálják, naponta 4.200-4.300 készülék hagyja el a gyártósort, ebben az évben készül el a tízmilliomodik szifon.

1979-ben a Hűtőgépgyár szifonjait, és a répcelaki Szénsavtermelő Vállalat szifonpatronjait is a Lehelex exportálta. 1979-ben szifonból a nyugati értékesítés 370.000 db volt, 2,1 millió dollár értékben. A hatféle szódásszifont, illetve az ötfajta habszifont 10 színben készítették polírozott és homokfúvott kivitelben. Huszonhárom országba szállítottak, a legjelentősebb nyugati vevők az NSZK, Franciaország és Ausztrália cégei voltak. A szocialista országokba – főként az NDK-ba, Csehszlovákiában és Lengyelországba 1,3 millió rubel értékű volt az export. Ebben az évben piackutatási céllal a jászberényiek saját fejlesztésű szifonfejet mutattak be az érdeklődőknek,

A kilencvenes évek elején szifongyártással már gondjai voltak a Lehelnek, mert exportjának legnagyobb része a volt NDK-ra koncentrálódott, s itt a fizetőképességgel és a kereslettel is problémák voltak. Nyugaton egyre jobban elterjedtek műanyag szifonok és a PET palackos ásványvizek. A termékek bolti árai a következők voltak: Héra autószifon 2 liter 735 Ft, Héra 1 liter 675 Ft, Flóra-szett, páros 1260 Ft, Mini-szett, páros 1190 Ft, Habszifon, Mixi minor 0,5l-es 524 Ft Habszifon, Mixi minor 0,25 l-es 504 Ft.

1992-ben a holland Timi Holding megvásárolta a Lehel Hűtőgépgyár Kft-től az autó- és habszifonokhoz a szifontestet gyártó berendezéseket, a gyártás kizárólagos jogát, illetve a termelési ismereteket is. Szifon Kft. néven céget alapított a szóda- és habszifonok gyártására és forgalmazására és Bátonyterenyére, egy korábban bányagépeket készítő üzembe telepítette a gyártást. A kezdeti tervek évi 250-300 ezer szifon gyártására szóltak. A Lehel az új kft-nek segítséget ígért, hogy egykori szifont vásárló üzletfeleivel felvegye a kapcsolatot, de a társaság új külföldi vevőkört is igyekezett kialakítani – de a piac visszafordíthatatlanul megváltozott – az újraindítás nem sikerült…